Jutka, a csinos és okos szövőnő egy egyetemi klubban megismerkedik Andrással, aki negyedéves egyetemista. Attól fél, hogy lenézik, ezért azt hazudja, hogy ő is elsőéves egyetemista. Kibontakozó szerelmüket kezdettől fogva megrontja ez a hazugság, melyhez később már András ragaszkodik, hogy megfeleljen első generációs értelmiségi szülei elvárásainak. A szerelem, a személyes boldogság keresése és a külsőségeken alapuló társadalmi kapcsolatok ellentéte visszatérő témája az 1956 utáni magyar filmnek, de az öntudatos női nézőpont új megvilágításba helyezi ezt a finoman kidolgozott melodrámát.