A balassagyarmati túszdráma 1973. január 7. és január 12. között zajlott le a Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban, ahol egy testvérpár, Pintye András és László, fegyveresen tartott fogva 20 lányt. Magyarországon ez volt az első modern értelemben vett túszdráma, s a mai napig is a legfelkavaróbb maradt. A tortúra záróepizódjaként Pintye András életét vesztette, miután mesterlövészek leterítették, Lászlót pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az akkori hatóság és pártvezetés számára kényes volt az ügy, hírzárlatot is el kellett rendelni. A rendőröknek és katonáknak akkoriban még nem volt tapasztalatuk ilyen incidensekkel. A túszejtést óriási társadalmi felháborodás kísérte Balassagyarmaton és környékén, mert a két túszejtő apja magas rangú párttag volt, s hivatalával visszaélve tussolta el idősebb fia korábbi botrányos cselekedeteit.
A 18 éves Pintye András és a 17 éves Pintye László apja a szobi-miskolci határőrkerület párttitkára volt 1973-ban, édesanyjuk a pártbizottság egyik személyzeti előadója. A gyerekek nem részesültek kellő nevelésben, már igen korán számos csínytevés volt az idősebbik fiú rovásán. Bár András Balassagyarmat lakosságát valósággal rettegésben tartotta, de az apa sosem rótta meg a kilengésekért a két testvért, a túszdráma után, a rendőrségnek tett tanúvallomásban felelősnek sem érezte magát a történtekért.
Az apa jegyzőkönyvezett vallomása szerint András 1970-ben a pannonhalmi apátságtól eltulajdonított néhány régi, értékes könyvet, amiket az apa visszaszolgáltatott. 1972-ben pedig a szomszédjuktól lopott pénzt, de ezt is visszafizette állítása szerint az apa és egyik esetben sem indult eljárás András ellen. Visszaemlékezések szerint a fiúk más, törvénybe ütköző cselekedeteket is műveltek, de az apa egyenesen megfenyegette a sértetteket, hogy ne merjenek akárcsak feljelentést is tenni.
Habár András volt autószerelő ipari tanuló, tanulni nem szeretett, s bizonyítványt sem szerzett. Ahogy az iskolához, a munkához sem volt kedve, akárhová is került, mindig otthagyta a munkahelyét. 1972. decemberében is elküldték a Budapesti Asztalosipari Vállalathoz segédmunkásnak. Négy napig tartózkodott ott, de nem jelent meg a vállalatnál, sőt még a családja által kiutalt zsebpénzt (500 forintot) is egyszerűen elszórta. Apja képtelen volt megfékezni az idősebbik fiát, aki kereken kijelentette, hogy nem hajlandó se tanulni, se dolgozni. Ezért január 8-án katonai sorozásra akarta küldeni.
Andrásban ekkor fogalmazódott meg végérvényesen, hogy Nyugatra szökik, mégpedig egy látványos balhé kíséretében: túszul ejti a városi lánykollégium diákjait. Tervébe először öccsét, Lászlót, majd később több haverját is bevonta. A haverok végül nem mentek bele a tervbe. A testvérek apjuktól elloptak egy gépkarabélyt, valamint egy hadi pisztolyt, s így készültek a túszejtésre.
Valószínűleg nem véletlenül eshetett a választás a Geisler Eta lánykollégiumra, ugyanis odajárt egy lány, akinek Pintye András udvarolt, de az kikosarazta. András még küldött neki egy képeslapot 1972. karácsonyán, amelyben bosszút esküdött a lánynak.....