Louis Malle - Milou májusban 1990 MImi

1968-ban játszódik egy festői délfranciaországi birtokon, ahová haláleset miatt gyűlik össze a család. Milou, Michel Piccoli szenzációs megformálásban, a filmtörténet egyik legszeretetreméltóbb léhűtője. Imádja a nőket, ragaszkodik a boldogsághoz, ,,mert az jót tesz az egészségnek", rajong a természetért, szabadelvű és hedonista, és az egyetlen a családból, aki szerette az elhunytat. És talán ő az egyetlen, aki nem veszi komolyan az országot fölkavaró lázongásokat, nincsenek illúziói. A történet egyik legszebb jelenete egy fergeteges, csoportos körtánc végig le-föl a házban, a felravatalozott halott körül. "Louis Malle okos iróniájú filmben tekintett vissza 1968-ra. A Milou májusban főhőse, a nagypolgárságának érett fényében tündöklő ,,Milou" viszolyogva szemléli nagypolgár pereputtyát. Vörös zászlós tüntetők a háttérben, ám a burzsoá famíliát - mintha még mindig Gide és Cocteau társadalmában élnének - egy leszbikus kapcsolat vállalásával lehet sokkolni igazán, nem a történelemmel. A francia kritika, érett, okos, sőt bölcs filmként üdvözölte a Milou-t. Pedig Malle nem mondott egyebet, mint Zazie a regény és a film végén: ,,J'ai vielli... megöregedtem""