Az ügynök élete Hogyan szervezték be a szocializmus alatt a besúgókat, és mire kellett ügyelni a házkutatás során? Az önleleplező belügyes oktatófilmekből kiderül. Működött a Kádár-korszakban egy filmkészítő műhely a budapesti Izabella utcában, amelynek a létezéséről csak a beavatott kevesek tudtak. A Belügyi Filmstúdióban 1958 és 1988 között közel 300 propaganda-, oktató-, kis- és nagyjátékfilm készült belső használatra. A célközönséget nemcsak a rendőri állomány jelentette, akiket az igazoltatásra vagy a helyszínelésre oktattak, hanem a leendő és aktív titkosrendőrök, állambiztonsági szakemberek, tartótisztek is, akik a filmek segítségével megtanulhatták, hogyan kell titkos házkutatást folytatni, lehallgató készüléket telepíteni, a célszemélyt megfigyelni, illetve ügynököket és besúgókat beszervezni. A filmeket csak a rendőrtiszti főiskola hallgatói láthatták, még a mozigépészeknek is el kellett hagyniuk a gépházat a vetítés idejére. Ismeretterjesztő filmjében Papp Gábor Zsigmond ezekből az oktatóanyagokból válogatta ki a legérdekesebb részeket.