Mikor én kis fiu voltam, Kis lovon nem lovagoltam, Nem volt nékem ponnilovam, Ponnilovam, Ponnilovam, Pedig de szép mikor rohan. Ponnilovon sose ültem, Kis biciklin se repültem, Nem volt szép kis kerékpárom, Kerékpárom, Kerékpárom, Pedig de jó rajta nyáron. Nem volt képes meséskönyvem, Nem volt csak iskoláskönyvem, Pedig de jó otthon este, Otthon este, Otthon este Lapozni ábrát keresve. Én nem kaptam kardot, csákót, Szép sárgaréz messzilátót, Én nem kaptam kardot, csákót, Szép sárgaréz messzilátót, Én játékot már nem kérek, A gondoktól rá se érek, De meghalok én is egyszer, S a mennyországba megyek fel. Észrevesz az isten engem, Megszólalok szépen, csendben: Megfogja majd a kezemet, Angyalok közt maga vezet Mikor én kis fiu voltam, Kis lovon nem lovagoltam, PEDIG DE SZÉP MIKOR ROHAN ROHAN ROHAN