"Oly korban kellett születnem, amikor az ember nem értelmes lény."
A II. világháború idején a franciaországi Vichyben az utcán a németek elfognak kilenc férfit és egy fiút. Van köztük festőművész, üzletember, villanyszerelő, pincér, katonaorvos, színész, herceg, cigány, zsidó. Egyikük sem tudja, miért zárták be, csak találgatnak. A leghihetőbb változat szerint a zsidókat deportálják németországi koncentrációs táborokba. Egyesek ezt elhiszik, mások nem. A kihallgatásra várakozva beszélgetnek a politikai helyzetről, a hitről, a náci propaganda hatásáról, a hatalomról, a logikáról, az ártatlanságról, a bűnösségről, az illúziókról, a halálról, a faji megkülönböztetésről, a közömbösségről, a reményről, a szökés lehetőségeiről, egyéni helyzetükről, életükről. Megpróbálnak saját túlélési technikákat kidolgozni elméletben, de a valóságban csak az üzletembert és a herceget engedik szabadon. Az akció parancsnoka, a német őrnagy nehezen ugyan, de végrehajtja a fajvédelmi parancsot, mert azt vallja, hogy ha ő visszalépne, küldenének helyette mást, vagyis lényegében nem változna semmi. A herceg azonban nem távozik, hanem átadja az igazolványát az utolsónak maradt zsidó katonaorvosnak, mert a beszélgetések során rádöbben, hogy nem elég szóban helyteleníteni az embertelenséget, hanem cselekedni kell.
Rendező:
Hajdufy Miklós
Szereplők:
Lebeau festőművész
Kern András
Bayard villanyszerelő
Koltai János
Marchand üzletember
Velenczey István
Monceau színész
Garas Dezső
cigány
Szilágyi István
pincér
Harkányi Endre
Őrnagy
Kozák András
Leduc katonaorvos
Tordy Géza
von Berg herceg
Gábor Miklós
Professzor
Madaras József
Ferrand
Tándor Lajos
Öreg zsidó
Zoltay Miklós
Első detektív
Gonda György
Második detektív
Rindt Rudolf
Őr
Pethes Csaba