Nem múlik magától,néha arra vágyom csak egy csillag lennék hogy ne érezzek többé fájdalmat..a szívem össze tört mert elhagytad,mert elhagytad,kicsit félre dobtad kicsit megbántottad,kicsit fáj az élet,minden ember élet fájdalmas,és végig szenvedi ameddig tart,Én nem sírok már többet..te érted,hiába mindennek, a mi szerelmünknek már vége,sok évek oly gyorsan eltűnnek,hiába szeretlek,én nem sírok már érted és végleg a múltba veszel el, az emlékeim közt,de téged a szívem,Tudom el nem felejt,talán már Soha sem,Reggel felébredtem,rögtön megértettem soha nem jön vissza, aki éjszakánként hozzám bújt ,és forró szenvedéllyel meg csókolt..az is csak álom volt,ami bántott engem lassan elfelejtem..az idő majd meg gyógyít,az egész csupán egy álom volt,felnézek de többé már nem fáj,Én nem sírok már többet te érted...